Nincs még egy olyan növény, amely olyan sokféleképpen szaporítható, mint a liliom. A sarjhagymák nagyon sok helyen képződhetnek, a levelek hónaljában, a szár földalatti részén, a hagymagumókon. A virágok pedig magot szórnak.
Sarjképződés
A hagymagumók addig növekszenek, amíg el nem érik a genetikailag meghatározott méretüket, utána két részre válnak, és egymás mellett fejlődnek tovább. Így sarjakat képeznek. A sarjakból önálló növények fejlődnek. Ha két szárat látunk egymás közelében, bizonyosak lehetünk róla, hogy sarjképződésről van szó. A két részre vált hagyma addig marad együtt, amíg mi föl nem szedjük, és szét nem választjuk őket. Ha ez nem történik meg, akkor annyira elszaporodnak, ami később a fejlődésük, életerejük rovására megy.
Liliomok tőosztása
A liliomok legegyszerűbb szaporítási módja a tőosztás. A tőosztás során tulajdonképpen sarjakat választunk le az anyanövényről. A hajtások és a gyöktörzsek, gyökerek együtt maradnak, így a tőosztásból származó növények szinte mindig kivétel nélkül megerednek. Az amerikai hibrid liliomok szétválasztásához éles kés kell, mert a hagymagumók rizómásak, mások esetében a sarjak kézzel leválaszthatók. Az ázsiai hibridek könnyebben sarjadzanak, az orientál hibridek lassabban.
Sarjhagymák földön és föld felett
A száron fejlődő hagymákból is teljes növények fejlődnek. Ezek a hagymák a talajfelszín közelében képződnek. Egyes fajták jobban hajlamosak a talajfelszín közelében sarjhagymákat képezni, mások kevésbé. Egyes növények legalább akkora sarjhagymát fejlesztenek, mint az eredeti hagyma. Az LA hibridek (Liliom longiflorum x Liliom Asiatic)például igen hajlamosak a sarjhagyma képzésre. A laza, humuszban gazdag talaj segíti a sarjhagyma képződést. Ha a liliomok elvirágzottak, húzzuk ki a őket a talajból, fektessük az oldalunkra ,és fedjük be tőzeg homok keverékével. Néhány hónap múlva sok sarjhagymát cserepezhetünk be innen. Az anyahagymát azonban elveszíthetjük ilyenkor, mert nem tud kellőképpen megerősödni a szezon végére.
A levelek hónaljában fejleszt sarjhagymát pl. a tigrisliliom, amelynek hagymái 1-2 cm átmérőjűek. Ha ezeket szaporítjuk, addig hagyjuk a növényen, ameddig csak lehet, hogy minél nagyobb méretet érjenek el. Előfordul, hogy gyökeret és hajtást is fejlesztenek a növényen maradva. Ha a gyökerek elérik a talajt, a hagyma lehúzza magát a talajra, és, ha szezon megengedi, levelet is fejlesztenek. Ha az idő hidegre fordul, a földbe húzódó hagymák áttelelnek.
Liliomszaporítás hagymácskáról
A hagymácskák nyár végén készen állnak arra, hogy felhasználjuk őket szaporításhoz. Nem kell mást tenni, mint csavaró mozdulattal távolítsuk el őket az anyahagymáról, anyaszárról és anyalevélről, és miután gyökerük is van, cserepezzük be vízelvezető nyílással rendelkező edénybe. Használjunk palántaföldet, amihez faszenet (10%) keverünk. Ültessük a hagymácskákat 2-3 cm mélyre, fedjük őket komposzttal, így a talajfelszín kevésbé szárad ki. Hagyjuk a hagymákat pihenni egész télen át.
Liliomszaporítás hagymapikkelyekkel
Ennek ideje is kora ősz. A liliomhagymák sok hagymapikkelyből állnak, amelyek a hagyma alapjához kapcsolódnak. Ha a külső, egészséges pikkelyeket eltávolítjuk, ezekből is új növényt állíthatunk elő. A hagymapikkelyekről történő szaporítás fóleg azoknál a liliomoknál népszerű, amelyek nem képeznek sarjhagymákat. Ezt a szaporítási módot minden liliomnál használhatjuk. Ezzel a módszerrel a hagyma a következő szezonra legyengül, de később magához tér. Ha nagyon sok új növényt szeretnék, szaporítsunk hagymapikkelyekkel. Erre az elnyílás utáni időszak, a nyár vége, ősz eleje a legalkalmasabb. A virágok elnyílása után a hagymákat kiszedhetjük a földből, így könnyen hozzáférünk a hagymapikkelyekhez.. Fölszedés nélkül is hozzáférhetünk a liliomhagymákhoz, ha kiássuk körülöttük a földet annyira, hogy a pikkelyleveleket leszedhessük úgy, hogy a hagyma néhány külső pikkelyét közvetlenül az alapnál letörjük. A törés okozta sebet mind a hagymán, mind a hagymapikkelyeken gombaölő szerrel kezelhetjük, 15 percre szisztémás fungicid oldatba mártva a hagymapikkelyeket a zacskóba tétel előtt, hogy elkerüljük a fertőzéseket.
A pikkelyleveleket keverjük össze tőzeg és homok keverékével, töltsük műanyag zacskóba és légmentesen zárjuk le. Télen tartsuk 20-22 °C-os melegben (pl. a fűtött szobában). Néhány héten belül megjelennek a sebzés helyén a sarjhagymácskák, amelyek gyökeret kezdenek fejleszteni. Egy hagymapikkely általában egy hagymácskát fejleszt. Ha a hagymácskák már kellő méretűek, a lezárt zacskót megnyithatjuk, így csökkentve a páratartalmat. Majd becserepezzük, vagy szaporító tálcába ültetjük a kis hagymákat, ahol azok hajtást fejlesztenek. Néhány lassabban sarjadó fajtának három hónapra is szüksége lehet.
A hagymapikkellyel történő szaporítás másik módszere, hogy a hagyma pikkelyleveleit ládába vagy cserépbe ültetjük úgy, hogy kétharmad részüket takarjuk. A ládát, cserepet átlátszó fóliával, üveglappal lefedjük. Ügyeljünk arra, hogy az ültető közeg (tőzeg, tőzeg és homok keveréke vagy kőgyapot), csak mérsékelten legyen nedves, különben elrothadnak a hagymapikkelyek. A hagymák zavartalan fejlődése érdekében a hagymapikkelyeket tartalmazó cserepet vagy ládát ezután helyezzük 4-8 °C-os helyre (pl. fűtetlen pincébe), és tartsuk itt a tavaszi kiültetésig. A növények fejlődésének megindulásához 18-21°C-os környezetre van szükség.
Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás